-kb-

A kislány kopogott a busz ajtaján, de a sofőr nem engedte felszállni. Amikor pedig utóbbi kinyitotta az ajtót egy másik utasnak, a lány is megpróbált feljutni a járműre, de a buszvezető rákiáltott: „Nem látod, hogy nem szállítok feketéket?!”

Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a fenti esetre az 1950-es évek Amerikájában került sor, azonban az incidens 2009-ben játszódott le Izraelben, egy izraeli buszsofőr és egy etiópiai származású zsidó lány között. A vezetőt végül beidézték fegyelmi tárgyalásra, ahol először 20 ezer új izraeli sékel büntetést szabtak ki rá. A következő évben pedig újabb 60 ezret (15980 USD) kellett fizetnie a károsultnak. A történetről Yasmin Keshet, az Izraelben élő etiópok jogaiért küzdő zsidó szervezet, a Tebeka munkatársa számolt be.

A Visszatérési Törvény (Law of Return) értelmében az etiópiai zsidók az állampolgárságot és teljes körű jogot kaptak az Izraelben való letelepedésre. A gyakorlatban a beilleszkedés ennél sokkal bonyolultabb.

Hozzászokott, hogy leniggerezik

Az etióp származású 32 éves Shay Sium életének nagy részét Izraelben töltötte, de azt mondja, az etiópiai zsidókat másként kezelik, mint a többi izraelit: a gyárak nem akarják foglalkoztatni őket, az ingatlantulajdonosok nem hajlandóak kiadni nekik lakásukat és vannak iskolák, ahol nem tanítják a gyerekeiket. Nem egyszer szembesült azzal is, hogy az utcán leniggerezték.

Körülbelül 125 ezer etiópiai zsidó él Izraelben, de a közösségek vezetői szerint nem tudnak teljes értékű állampolgárként viselkedni, hiszen állandóan szembe kell nézniük a diszkrimináció és a szocio-ökonomiai hátrányok okozta nehézségekkel. 2011 szeptemberében a Tebeka 281 gyerekről szerzett tudomást, akiket azért nem regisztráltak egy iskolában, mert etióp származásúak voltak.

Izraeli hírek szerint, néhány éve mintegy 120 ingatlantulajdonos döntött úgy, hogy bojkottálják a lakások bérbe- és eladását izraeli-etióp zsidók részére. Több száz etiópiai zsidó lepte el az utcákat 2012. január 18-án, Kiryat Malakhiban, hogy felemeljék szavukat a döntés ellen.„Ez nem elszigetelt eset” - mondja Yasmin Keshet, a Tebeka ügyvédje.

Teljes kiszolgáltatottság

Alacsony képzettségük és a nyelvi nehézségek miatt általában az átlagosnál jóval alacsonyabb bérért foglalkoztatják Izraelben az etiópokat, akik a nehéz körülmények miatt kénytelenek ezeket a munkákat elvállalni. Ráadásul az izraeli törvények lehetővé teszik, hogy ezeket az embereket szociális járulékok biztosítása nélkül foglalkoztassák egy évig, ezért általában a munkaadók tizenegy hónap után szoktak megválni az ilyen alkalmazottaktól, majd esetleg újra felveszik őket.

Az etiópok rugalmas közösséget alkotnak, de gyakran nem feltétlenül vannak azzal tisztában, hogy mi legális és mi nem, mert az új bevándorlók nem mindig beszélik rendesen a hébert. Az etióp-izraeli családok körülbelül 52%-a él a szegénységi küszöb alatt – összehasonlítva az izraeli zsidó lakossággal, ez az arány 16%. Egy 2008-as izraeli jelentés szerint az etióp-izraeli gyerekek 20%-a nem jár iskolába. A droggal való visszaélés igen elterjedt a fiatalok körében és a bűnözési ráta is magasabb, mint az izraeli társadalmon belül. Ezek az állapotok 2008 óta nem igazán változtak.

Shula Mola 12 évesen érkezett Izraelbe.“Egy vallási iskolába küldtek dolgozni, ahol keményen dolgoztam azért, hogy „igazi” izraelivé váljak. Akármikor valamit jobban tudtam az osztálytársaimnál, a tanárok mindig meglepődtek, hiszen én csak egy etiópiai vagyok. Egyetemre is akartam menni. De ők csak takarítónak vettek volna fel.”

A fenti problémák, a szegénység és a nehéz családi légkör sok esetben hozzájárul ahhoz, hogy az etióp-zsidók így elkülönülnek a társadalomtól. „Sokak helyzete reménytelen. Amikor a gyerek ezekkel a problémákkal szembesül, a szegény és alul képzett szülők nem tudják őket támogatni”- mondja Mola.