A genitális megcsonkítás

FIGYELEM! FELKAVARÓ TARTALOM!

Évente hárommillió nő és kislány esik át nemi szerv csonkításon (Female Genital Mutilation – FGM), azaz női körülmetélésen. A nemzetközi jog szerint a procedúra a nők és gyerekek elleni erőszak, illetve diszkrimináció egyik formája, mely nehezíti a társadalomba való fizikai és mentális integrációjukat, komoly fájdalmakat okoz és extrém esetben halálhoz is vezethet. Miért ragaszkodnak mégis bizonyos közösségek ehhez, a nyugati szemmel kegyetlen és értelmetlen szokáshoz? 

-kb-

A női genitális csonkítás egy gyűjtő fogalom, amit az orvosi indok nélkül végzett női nemi szerv teljes, vagy részleges eltávolítására alkalmaznak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a női körülmetélésnek négy fő kategóriáját különböztethetjük meg:

1. a klitorisz részbeni, vagy teljes eltávolítása;

2. a csikló és a szeméremajak eltávolítása;

3. a bemeneti nyílás szűkítése– a folyamat során a szeméremajkakat úgy varrják össze, hogy csak a menstruáció és a vizelet elhagyására van lehetőség. (A nászéjszakán ezt a férj felnyitja, hogy meggyőződjön felesége szüzességéről.)

4. Egyéb: minden olyan fájdalmas procedúra, amikor különböző orvosi okok nélkül végzik a beavatkozást (a nemi szerven való bemetszés, átszúrás, kiégetés, stb.).

Mint látható, a különböző kategóriák között létezik átmenet, sokszor maguk az alanyok sem mindig tudják, hogy épp a procedúra melyik típusát végzik el rajtuk.

Túl sokan, túl korán

A WHO becslései szerint, a világon mintegy 100-140 millió nő és lánygyermek esett át a genitális csonkítás valamelyik fajtáján. Az afrikai kontinensen évente három millió nőnél és gyereknél avatkoznak be. Jelenleg 28 államban (27 afrikai ország, és Jemen) gyakorolják bizonyítottan az FGM intézményét. Feltételezhetően Gázában, Ománban, Jordániában, illetve az iraki kurd területeken is volt már rá példa, illetve bizonyos indiai, malajziai és indonéziai közösségeken belül is előfordul, hogy levágják a nők nemi szervét. Leggyakrabban a 15 és 49 év közötti nőkön végzik el a genitális megcsonkítást, de nem ritka, hogy a lányok már 5 éves koruk előtt átesnek rajta.

 A legsötétebb színnel jelölt területeken bizonyítottan gyakorolják a genitális csonkítást, a legvilágosabb részeken biztosan nem. A kettő közötti árnyalat azt jelzi, hogy feltételezhetően szokásban van az FGM, de nincsenek pontos adatok. Forrás: UNICEF

 A művelet (nem pénzben mérhető) horrorisztikus ára

Hagyományosan a genitális csonkítást borotvapengével, vagy késsel végzik, és jellemzően nem használnak érzéstelenítő szert. Az esetek 18%-ánál gondoskodnak egészségügyi felszerelésről, úgy mint sebészeti olló és érzéstelenítő. Az FGM bármelyik formája azonnali fájdalmat és vérzést okoz, ezen felül súlyos fertőzési kockázattal jár. Egy WHO által levezényelt kutatás során 28 000 megcsonkításon átesett terhes nőt vizsgáltak, hat afrikai országban. Mindegyiknél azt tapasztalták, hogy több esély van a szülés körüli komplikációra (pl. a szülésutáni vérzés). Ezeknél az eseteknél a csecsemőhalandóság kockázata is nagyobb.

Azoknál a nőknél, akik átestek a csonkításon, másfélszer nagyobb az esélye, hogy fájdalom lép fel szexuális közösülés közben, és kétszer kevesebb, hogy éreznek szexuális kielégülést, mint azoknál, akiket nem metéltek körül.

Az egészségügyi kockázatok rövid, illetve hosszútávon várható következményei. Forrás: WHO

Csak az oktatáson múlna?

Kutatások kimutatják, hogy amennyiben a szülők az iskolázottabb, városi rétegből kerülnek ki, a lánygyermek annál kevesebb eséllyel esik át a csonkításon. A probléma azonban ennél jóval bonyolultabb, hiszen az említett kutatás nem minden vizsgált országra igaz, sőt, bizonyos afrikai régiókban pont az ellenkezője jellemző: a műveltebb szülők azok, akik támogatják lányuk genitális megcsonkítását. Egyszóval az anya tanultsága hozzájárulhat a lány gyermek körülmetélésétől való megóvásához, de önmagában az iskolázottság nem elég az FGM megszüntetéséhez.

Fura hitek, bizarr szokások: amik életben tartják a genitális megcsonkítást

Az afrikai közösségekben általában úgy hiszik, hogy a FGM a nőknél elősegíti a szexuális önmegtartóztatást, a női tisztesség megtartását, illetve az érettség mihamarabbi elérését. A jelenség összetettségét tükrözi, hogy a nők legtöbbször nem csak elszenvedői a körülmetélésnek, de elkövetői is. Sok esetben az anya nem csak támogatja lánya genitális megcsonkítását, hanem aktívan részt vesz a műveletben. Megszervezi a vágást, mert úgy gondolja, eljött a pillanat, amikor lánya megérett a felnőttkorra, illetve a házasságra.

Maninka, egy Guineai lány szerint a szülőknek háromszoros kötelezettségük van lányuk irányában: 1. oktatás, 2. vágás (FGM), 3. férjet találni. Ezek azok a szociális konvenciók, amiknek meg kell felelni a közösségen belül – még akkor is, ha ez fájdalommal jár. Ebből a perspektívából nézve a közösséggel, illetve a törzsfővel konfrontálódni nagyobb szégyen, több kárral jár, mint amennyire fájdalmas a genitális csonkítás. Ha a lány, vagy annak családja szembe megy a közösségi szokásokkal, szinte biztos, hogy kitagadják. Ezáltal megszűnik a törzs által biztosított védelem, nem élvezi többé az ezzel járó előnyöket, és jogokat, illetve férjhez sem tud menni.

Azokat a lányokat azonban, akik átesnek a fájdalmas procedúrán, jutalmakkal halmozzák el, ünnepséget szerveznek tiszteletükre, és a közösség megbecsült tagjai lesznek, így a férjkeresés is könnyebbé válik számukra. Tanzániában például az FGM egyfajta előkelői rangot jelent, a menyasszony értéke magasabb, miután átesett a körülmetélésen. Szomáliában és Szudánban esztétikai okai is vannak a gyakorlatnak: kimondottan szépnek tartják a vagina kinézetét, miután megtörtént a beavatkozás. Ehhez kapcsolódóan kutatók megállapították, hogy egyes törzsek úgy hiszik, amennyiben nem vágják le a klitoriszt, túl nagyra nőhet.

Ritkán, de előfordul, hogy maguk a nők is úgy vélik, hogy nemi szervük megcsonkítása hozzájárul a férfiak szexuális öröméhez, illetve férfiasságához. Érdekes, de vitathatatlanul logikus érvelés az FGM mellett, hogy a procedúra felkészíti a nőket a gyerekszülés fájdalmainak elviselésére.

Azokban a közösségekben, ahol a női körülmetélést vallási okokból gyakorolják, úgy tartják, hogy a procedúra spirituálisan megtisztítja a lányt. A Maliban élő Bambara törzs pl. úgy nevezi a csonkítást, hogy „Seli ji”, ami azt jelenti: „mosdás”, vagy „ceremoniális mosakodás”.

Arra a kérdésre, hogy miért gyakorolják ezt a fájdalmas szokást, egy egyiptomi asszony úgy felelt, hogy „ez egy norma, amit be kell tartani. A lányt körül kell metélni, hogy megvédjük az ő és családja becsületét, főleg manapság, amikor a lányok elmennek egyetemre, és számos megfélemlítő helyzetnek vannak kitéve…”