Izraeli katonanők, avagy bátraké a mennyország
Shani Boianjiu, "Bátraké a mennyország" c. könyve nyomán
- te -
Könnygázzal teli sátorban vallatják őket, olyan kényes kérdésekre kell azonnal felelniük, ami még normál körülmények között sem egyszerű feladat. A vér látványa, a halállal való mindennapos találkozás jellemzi a katonai szolgálatot egy nő számára (is) az izraeli hadseregben. Shani Boianjiu, jeruzsálemi születésű írónő két évig szolgált az Izraeli Védelmi Erőknél. A hadseregben szerzett tapasztalatai ihlették később az első, Bátraké a mennyország c. könyve megírására.
Női egyenjogúság az Izraeli Védelmi Erőknél
David Ben Gurion, Izrael első miniszterelnöke elengedhetetlenül szükségesnek tartotta országa biztonsága érdekében, hogy a nők is tanuljanak meg fegyverrel bánni és háborúzni. Az egyik legfőbb érve az volt, hogy Izrael egy viszonylag kis ország, az izraeliek kevesen vannak, ellenségeik viszont sokan. "A hadsereg a kötelességteljesítés egyik legfőbb szimbóluma, így mindaddig, amíg a nők nem egyenlőek a férfiakkal ennek a kötelességnek a teljesítésében, addig nem nyerték el a valódi egyenlőséget. Amennyiben Izrael lányai nem teljesítenek szolgálatot a hadseregben, addig Izrael zsidó közössége eltorzult lesz." - fogalmazott az egykori kormányfő.
Bár az izraeli nők már az államalapítás előtt is különböző fegyveres csoportokban harcolva, ugyanolyan feladatokat láttak el, mint a férfiak, az Izraeli Védelmi Erőkön belüli női egyenjogúságot csak folyamatos harcok árán sikerült kivívniuk az elmúlt évtizedekben. Mára a hadsereg majdnem minden területen alkalmaz nőket, a pozíciók több mint 90 százalékát betölthetik, az elitalakulatokat azonban még nem nyitották meg számukra, többek között tengeralattjárón továbbra sem szolgálhatnak.
Hadsereg és vallás
A katonai szolgálat alól mentességet élvezhetnek azok a nők, akik házasok, gyermeket várnak, már édesanyák, illetve akik vallási meggyőződésükre hivatkozva utasítják el a hadseregbe való besorozást. A zsidó vallás törvényeivel ugyanis nem összeegyeztethető, hogy egy női kiképző tiszt feladata teljesítése közben megérintsen egy férfit, egy férfi nőre vesse a tekintetét, vagy egy nőt énekelni halljon. Ennek köszönhető, hogy a zsidó vallási törvények szerint élő nők az aktív katonai szolgálat alternatívájaként polgári - többek között ápolónői vagy tanárnői - szolgálatot választhatnak. Sokan azonban vallási okokra hivatkozva szeretnék elkerülni a besorozást, ezért a hadsereg magánnyomozókat alkalmaz, hogy kivizsgálja, valóban olyan vallásosak-e a fiatal hölgyek, mint ahogyan állítják.
Bátraké a mennyország
Shani Boianjiu, jeruzsálemi születésű írónő két évig szolgált az Izraeli Védelmi Erőknél. A hadseregben szerzett tapasztalatai ihlették később az első, Bátraké a mennyország c. könyve megírására, melyben három tizenéves lány - Jáel, Áviság és Lea - történetén keresztül mutatja be a katonasággal és a háborúval járó lelki és fizikai megpróbáltatásokat. A három szereplő együtt nevelkedik egy poros galileai faluban, ahol konténerekben folyik a tanítás és az unalom még a sivatagi hőségnél is elviselhetetlenebb. A középiskolát követő besorozás azonban megváltoztatja életüket.
Shani Boianjiu, a könyv szerzője
Tömegpusztító fegyverek, gránátvető gyerekek
A hadsereg újonckiképző-táborában számos definíciót kell elsajátítaniuk, többek között testközelből megismertetik velük az ún. ABC- fegyvereket (atom-, biológiai és vegyi fegyverek). Az ABC napon minden katonának át kell esnie, mely gyakorlatilag azt jelenti, hogy gázálarcban, egy könnygázzal teli sátorban kérdeznek először személyes dolgokat az újonckiképzésben résztvevőktől. Ugyanazt a négy kérdést teszik fel mindenkinek:
"Szereted a hadsereget?"
"Szereted a hazádat?"
"Kit szeretsz jobban, az anyádat vagy az apádat?"
"Félsz a haláltól?"
A parancsnokok először úgy kérdeznek, hogy a katonán ott van a gázálarc, de utána úgy is kérdezgethetik őket, hogy az újonc ott áll a könnygázos sátorban maszk nélkül, és persze pánikolni kezd. A feladat célja épp az, hogy kiképezzék az újoncokat arra, hogyan ne essenek pánikba atom-, biológiai vagy vegyi támadás esetén. Mikor érzik, hogy már fojtogat a gáz, kimehetnek a sátorból, azonban kimondatlanul is azt várják tőlük, hogy addig maradjanak bent, ameddig csak bírják.
További fontos definíció, amit a kiképzőtábor résztvevőinek el kell sajátítaniuk, az izraeli katonák ellen harcoló, palesztin RPG- gyerekek fogalma.
"Az RPG- gyerekek általában kilenc-tízévesek. És az RPG- gránátvető egy olyan fegyver, ami nagyon-nagyon nehéz, és így nem elég csak egy gyerek, hogy tartsa, két gyerek kell hozzá. Amikor RPG- vel tüzelsz, elöl kilő a lövedék, de olyan erővel, hogy egy iraki tankot is képes lenne átlőni, hátul viszont ilyenkor kicsap egy láng… Az egyik RPG- gyerek a vállán tartja a gránátvető csövét, és mögötte ott áll egy másik RPG- gyerek lábujjhegyen, és hátulról tartja. Amikor az RPG elsül, a hátsó gyerek feje lángot kap, aztán a válla is. Mert senki nem mondta meg nekik, hogy ez lesz, se annak a gyereknek, aki elöl tartotta, se annak, aki hátul. De van egy dolog, ami nagyon-nagyon érdekes, konkrétan hogy az a gyerek, aki elöl tartja a gránátvetőt, az sokszor ráugrik az égő barátjára, amikor meggyullad, és átöleli, ami persze számottevő mértékben növeli a halálos áldozatok számát, hiszen ilyenkor nem csak az egyik gyerek ég el."
A kamaszkorú újoncoknak hamar szembesülniük kellett a katonasággal járó megaláztatásokkal, és a folyamatos készenléti helyzet feszültségében pillanatok alatt kellett felnőniük. Szeretteik elvesztése, az egyiptomi-izraeli határon átszökni próbáló, szögesdrótra akadt szudáni menekült, megkéselt határőr látványa, a hadseregen belüli gyakori nemi erőszak, a potenciális öngyilkos merénylőtől és a haláltól való félelem mindennapjaik részévé vált.
Túlélték a hadsereget, túléltek egy háborút, de az emlékek terhét mindvégig magukon cipelik…
„Mindenkivel ez van, aki a hadseregben volt. Az nem te vagy. Ilyen ez a rohadt hadsereg, téged is rohadttá tesz.”
Izrael azon kevés országok egyike a világon (Norvégia és Eritrea mellett), ahol a nők számára is kötelező a katonai szolgálat. Míg a férfiak 3 évet, a nők 21 hónapot töltenek a hadseregben, ezt követően tartalékos szolgálatot látnak el. Mára evidensnek számít, hogy a nők harcoló alakulatoknál is teljesítenek szolgálatot, majd 38 éves korukig tartalékosként behívhatóak - még azok is, akiknek gyermekeik vannak.
