-kb-

A földgáztól való függése miatt, az Európai Unió aggódva figyeli Oroszország krími akcióját – írja cikkében Nicholas Cunningham az Oilprice.com munkatársa. Az EU-ba irányuló import gáz 34 százaléka Oroszországból érkezik, aminek nagy része Ukrajnán keresztül árad szét a célországok felé. Európa még emlékszik 2009 telére, amikor a Gazprom és Ukrajna közötti kifizetetlen adósság és a gáz ára miatt kialakult vita nyomán Oroszország elzárta a csapokat. Nyugat-Európa ekkor belátta, hogy az energiafüggés komoly gondokat okozhat, mindez akár politikai fegyver is lehet Putyin kezében. Vagy még sem ennyire egyértelmű a helyzet?

Az enyhe télnek és pangó keresletnek köszönhetően Európának több földgáz készlete maradt, mint az elmúlt években. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az EU-nak 40 milliárd köbméter tartalék áll rendelkezésre, ami 10 százaléka az éves európai szükségletnek. Az arányok országonként változnak (a cseheknek és szlovákoknak 90 napi tartalékuk van, a magyaroknak kéthavi, Ausztriának félévnyi), de az Európai Unió, mint egységes tömb, összességében 20 százalékkal több készlettel rendelkezik, mint tavaly. 2003-ban az EU-ba irányuló földgáz 45 százaléka származott az oroszoktól, ez az arány mára, a bevezető sorokban is említett 34 százalékra csökkent. Mindez Európa pozíciójának erősödését jelzi.

Az újabb fúrásoknak köszönhetően az Egyesült Államokban egyre több földgáz kerül a felszínre, ami jó eszköznek bizonyulhat arra, hogy az ukrán válságot saját hasznukra fordítsák az amerikaiak. A Kongresszus több tagja is arról próbálja meggyőzni Obamát, hogy a világ más országaiba (pl. Katar) exportálni kívánt cseppfolyósított földgáz egy részét irányítsa Európába. Ez csak hosszú távon lehet kifizetődő, hiszen az új terminálok és az egyéb infrastruktúra kiépítése éveket vehet igénybe. Ezzel azonban sikerülne izolálni Oroszországot, aki így nem tudná politikai ütőkártyaként használni az energia fegyvert. Az USA ráadásul egyre nagyobb mennyiségben szállít szenet Európába, ami sikeresen veszi fel a versenyt a drága földgázzal.

Mindezek következtében Európa nagyobb biztonságban van, mint azt sokan hinnék – állítja Cunningham. Hozzáteszi, hogy az Unió és Oroszország közti függőségi viszony kölcsönös, az éves orosz költségvetés felét az olaj és gáz eladásból származó bevételek fedezik. Ezért, Cunningham szavaival élve, „ha Putyin elvágná a gázvezetékeket Európa előtt, az olyan lenne, mintha valaki levágná az orrát az arcáról.”

„Függetlenül az Európának okozott kártól, Oroszország érdekeit tekintve rendkívül kontra produktív hatású lenne, ha az oroszok elzárnák a gázcsapokat” – erősítette meg a fenti állítást, Laurent Ruseckas, egy nemzetközi energetikai tanácsadó cég, az IHS CERA munkatársa.

Putyin, bár szeret a megfélemlítés eszközéhez nyúlni, Oroszország nincs abban a helyzetben, hogy politikai fegyverként használja a gáz elzárását. Így, bármi is lesz a jelenlegi ukrán válság eredménye, valószínűtlen hogy Moszkva akadályozni fogja Európa energia ellátását.