Friss topikok

  • : @igaz_ember: "mert az afgán népet Nagy Sándor óta mindenki támadja" Nagy Sándor korában még nem... (2016.11.20. 19:14) Az „afgán szamuráj”
  • Don Gó: A zsidó nem ember, hanem a sátán földi helytartója. (2016.01.18. 16:23) Zsidó bosszúállók
  • : @fehérfarkas: Általában szeretem a kommentjeidet, mert sokat lehet belőle informálódni a Közel-Kel... (2015.07.26. 17:50) A világ 10 legveszélyesebb országa
  • bealina: Szerintem a férfiak hatalmi rivalizálása okozza ezt a csonkítást.A férfi csiklója a makkja,a barla... (2015.05.24. 20:51) Minden nő rémálma?
  • Gringo: @Attila F: Ez a nőkről szóló rész nagyon jó! Ellopom, és ha haveri körben vitatkozunk, (mivelhogy ... (2014.12.21. 00:12) Húsz éves a szabadság Dél-Afrikában – 1. rész

Címkék

Adolf Hitler (1) Afganisztán (2) AIDS (1) Alekszandr Litvinyenko (1) állampolgárság (2) animiszmus (1) arab-izraeli háború (4) arányos elosztás (2) bandák (2) bevándorlás (1) bolsevikek (2) bombázás (1) Borisz Berezovszkij (1) börtön (1) bosszúállók (1) bűnözés (1) bűnszövetkezet (1) Csád (1) család (3) Délvidék (1) drog (3) egészségügy (1) éhezés (1) éhínség (1) Elektronikus hadviselés (1) emberi jogok (6) ENSZ (5) erősen limitált jogok (1) esélyegyenlőség (4) etióp-zsidók (1) etnikai tisztogatás (3) etnikum (1) Európa (3) Európai Bizottság (1) felderítés (1) férfi (1) földgáz (1) fürtös bomba (1) Gáza (2) globális piacgazdaság (1) gyerekek (2) háború (2) Haiti (1) halál (1) Hezbollah (3) Hideg napok (1) HIV (1) holokauszt (3) Hruscsov (1) humántőke (1) ideológiák (1) internacionalizmus (1) intolerancia (4) ipar (1) iszlám (1) izrael (1) Izrael (5) Jemen (1) Josip Broz Tito (1) kazettás bomba (1) Kibera (1) kisebbségek (1) kiszolgáltatottság (7) kitoloncolás (2) klánok (1) kommunizmus (3) koncentrációs tábor (1) Kongó (1) környezetszennyezés (1) Krím (1) Krím félsziget (1) Laosz (1) lázadás (2) lehallgatás (1) letartóztatás (1) Libanon (1) magyargyűlölet (1) második világháború (1) megaláztatás (1) mentális betegségek (2) migráció (1) Mihail Hodorkovszkij (1) Moszad (2) munkanélküliség (2) nácik (2) NATO (1) népírtás (1) (2) nyomornegyed (7) Nyugat-Afrika (2) oktatás (1) oligarcha (2) Oroszország (3) orosz medve (2) Pakisztán (3) polgárháború (5) poligámia (1) prostitucíó (1) Putyin (3) rakétatámadás (1) rasszizmus (2) Roman Abramovics (1) segély (1) síita (2) spiritualizmus (1) stigmák (5) suicid (1) szegénységi küszöb (3) szexi (1) szexualitás (1) Szíria (1) szociológia (1) Szomália (1) Sztálin (1) Szudán (1) tálib (2) társadalom (7) temetés (1) természetgyógyász (1) terrorizmus (3) tévhitek (1) többférjűség (1) többnejűség (1) tolerancia (2) történelem (6) travellerek (1) Trianon (2) tudás (2) túlnépesedés (1) Uganda (1) Ukrajna (3) USA (4) Venezuela (1) vérengzés (1) zsidó (2) zsidók (3) zsidó brigádok (1) Címkefelhő

Világpolitika

Blogunkban szeretnénk rávilágítani a világ érdekes eseményeire, és az azok mögött megbúvó összefüggésekre és igazságokra.

"A tiszteletlenség a szabadság bajnoka, ha nem egyetlen védelmezője." Mark Twain

2014.05.11. 15:10 Vilagpolitika

Geopolitika és energia

Mi áll az ukrán válság hátterében?

Tar Edit

Ukrajna az 1991. évi Szovjetunióból való kiválása óta keresi a helyét a nemzetközi színtéren. Az orosz és európai kapcsolatok mélyítése államfőkön és kormányfőkön átívelő program része volt. Gyakorlatilag ez a 22 évig tartó doktrína ért véget 2013 novemberében az EU-val való társulási megállapodás elutasításával és táptalajként szolgált az Európa-párti tüntetések, a belpolitikai válság kirobbanásához.

A korábbi államfő, Viktor Janukovics tüntetőkkel szembeni fellépése korántsem nevezhető ésszerű és arányos válaszlépésnek. A november 21-én megkezdődött tiltakozás december első felében valószínűleg érdektelenségbe fulladt volna, ha a kormány nem ad engedélyt a speciálisan kiképzett ukrán rohamrendőrség, tüntetők elleni brutális fellépésére és a pénzért alkalmazható kormányzati huligánok, az ún. tituskik bevetésére. Ennek köszönhetően egyrészt az addig legfeljebb néhány ezer főt kitevő tüntetőtömeg néhány nap leforgása alatt 800 ezerre duzzadt, újabb társadalmi csoportokat maga mellé állítva, másrészt az Európa-párti tüntetés kormányellenes Majdan-mozgalommá alakult. Janukovics politikai szempontból is érthetetlen módon a kivárás és a tüntetők kifárasztása helyett, a brutalitást választva, a feldühödött tömeg radikalizálódásához és a mozgalom kiszélesedéséhez járult hozzá. A kormány reakcióját még kevésbé teszi érthetővé az a tény, hogy a Majdan-mozgalom a széttagoltságából adódóan sem jelentett komoly politikai veszélyt a hatalomra nézve. Viktor Janukovics december 17-én kapott 15 milliárd dollárnak megfelelő összeget, továbbá 3-5 milliárdot a gázárcsökkentésből, melyből a 2015-ös választásokat kellett volna megnyernie. Ehhez képest nem csak, hogy nem tudta ezt abszolválni, de kiprovokált maga ellen egy felkelést is, melynek köszönhetően államfői méltóságától is megfosztották. Az egykori oroszbarát elnök politikailag halott lett.

 ukrajna.jpg

 

A Krím és az oroszok

Miközben az ukrán nyugatbarát, nacionalista tüntetők Nyugat-Ukrajnában és Kijevben harcoltak a kormánypárti alakulatok ellen, addig az orosz szeparatisták és a velük szövetséges, "kétes eredetű" fegyveres erők a Krím-félszigeten kezdtek szervezkedni az Ukrajnától való elszakadás érdekében.

A Dunántúlnyi méretű félszigeten közel két millióan élnek, a lakosság 58 %-a orosz, csupán 24 %-a ukrán és 12% krími tatár nemzetiségű. Az eredetileg Oroszországhoz tartozó Krímet 1954-ben Hruscsov ajándékozta oda az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak.

Az Orosz Medvét több szempontból is komoly érdekeltség fűzi a félszigethez és az Ukrajnában történtek gyakorlatilag kézenfekvő hivatkozási alapként, ürügyként szolgáltak a beavatkozáshoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök - több szakértői vélemény szerint is - már korábban eltervezte a terület megszerzését, és csak a megfelelő alkalomra várt, hogy érdekeit érvényre juttathassa. A 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozón Putyin mesterségesen létrehozott államokról beszélt, melyek között Grúziát és Ukrajnát említette példaként. Néhány hónappal a találkozót követően az ötnapos háborúban elfoglalta Grúziától Abháziát és Dél-Oszétiát - kijátszva az orosz nemzetiségi kártyát. A krími események e politikai vonulat részének tekinthetőek. Ez esetben azonban a háttérben sokkal súlyosabb okok, fontosabb érdekek húzódnak meg. Egyrészt az orosz fekete-tengeri flotta főhadiszállása a félszigeten található, másrészt a fekete-tengeri olaj és gázkincs jelentős része feletti kontroll megszerzése, valamint a Déli Áramlat gázvezeték új, költséghatékonyabb útvonalának kiépítése áll az orosz intervenció hátterében.

A földrajzi és energetikai tényezők

Oroszország a Krím bekebelezésével nagymértékben ki tudja terjeszteni a határait a Fekete-tengeren, hatalmas olaj- és földgázmezőkre szert téve ezáltal, melyek egy része a sekély kontinentális talapzaton található. Ezekről a szénhidrogén-lelőhelyekről az olaj- és gázvagyon lényegesen olcsóbban termelhető ki, mint a Fekete-tenger mélyebb részein.

A krími konfliktus másik energiapolitikai vonatkozása a Déli Áramlat földgázvezeték. A Gazprom gázvezetéke Ukrajna elkerülésével Bulgárián, Szerbián, Magyarországon és Szlovénián keresztül szállítana orosz gázt az európai piacra. A vezeték leggyengébb pontja a méregdrága fekete-tengeri szakasz, hiszen a vezetéket a Fekete-tenger legmélyebb részein kellene keresztülvinni, mely hatalmas többletköltséget jelent a sekély talapzaton történő kiépítéshez képest. A vezetéket azért kellene a tenger legmélyebb részei felett elvinni, hogy elkerülje az ukrán felségvizeket, melyek éppen a Krím-félsziget miatt nyúlnak be mélyen a Fekete-tengerbe.

Moszkva a Krími Köztársaság annektálásával azonnal megspórol nagyjából 10 milliárd dollárt, ugyanis ennyivel lenne olcsóbb elvezetni a Déli Áramlat tengeri szakaszát a sekély part menti vizeknél, mely ráadásul technológiailag is egyszerűbben kivitelezhető megoldást jelent.

Ukrajna vesztesége azonban az említett összeg többszöröse, hiszen megszűnik a hozzáférése az energiastratégiájuk alappillérét képező tengeri olaj- és gázlelőhelyei nagy részéhez, továbbá a szénhidrogénkincsekre vonatkozó, nagyrészt amerikai és olasz olajcégekkel kötött energetikai szerződések semmissé válnak. A szénhidrogénkészlet jelentős részének elvesztése mellett Ukrajna területi integritása is megbomlik, ráadásul precedensértékű lehet a többi kelet-ukrajnai terület számára a Krím-félsziget elszakadása és Oroszországhoz csatlakozása, ahogy Odessza példája is mutatja.

Ukrajna legnagyobb erőfeszítései ellenére sem tudta megakadályozni a félsziget kiválását, s végül a március 16-i helyi népszavazás eredményeként a Krím Köztársaság Oroszországhoz csatlakozott. Kérdés, hogy a feszültség meddig fog eszkalálódni és mennyiben veszélyezteti majd Ukrajna területi integritását.

A cikk szerzője a moszkvai Puskin Intézet ösztöndíjasa 

13 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagpolitika.blog.hu/api/trackback/id/tr146150248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2014.05.12. 09:23:59

További gond, hogy az USA "megpróbált" beférni a Krímhez.

Azzal együtt nyilvánvaló, hogy a Majdan igen erős nyugat-európai anyagi és politikai támogatást élvezett, amúgy teljesen törvénytelenül.

Kb., mintha itt pár felfegyverzett tüntető (persze nyilván tudatában az arős EU-USA támogatással) behatol az Országházba és fegyverrel "állít át" egy csomó fideszes képviselőt, akik megszavaznak egy a tegnap megszavazottal gyökeresen ellentétes törvényt, majd feloszlatva a kormányt alakítanak egy balliberálisat.

Mindezt persze azon az alapon levezetve, hogy "lőttek" a tüntetőkre. (Azóta kiderült, hogy nem Janukovics emberei lőttek, pontosabban nem csak azok)

Lehet ezt ragozni, de Putyin az USA terjeszkedését akadályozta meg és nyilván a további kísérleteket is meg fogja akadályozni.

A gond az, hogy az USA nem akar leszállni a megdöglött lóról, hanem bevonja az EU-t és néhány ország pld. a románok, ebbe készségesen bele is mennek. A legveszélyeztettebb országok Kelet-Európa, amely legfeljebb a németeknél számít.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.12. 09:45:37

Az ukrán helyzet lényege.

Ukrajnában a lakosság egy része nyugatpárti és egy része oroszpárti. A kettő egyensúlyban van. Soha sem tudta az egyik fél a másikat komolyan megverni választásokon. Aki győzött, mindig kevéssel győzött és az ellenfél erős maradt.

Ezt a helyzetet az oroszpárti oldal elfogadta, nekik megfelelő az a kompromisszum, hogy az ország semleges helyzetet foglal el és igyekszik jó kapcsolatokat mindkét irányban.

A nyugatpárti oldalnak viszont ez elfogadhatatlan, így puccsal igyekeztek teljhatalmat szerezni. A másik fél meg ezek után szintén lépett.

Szóval egyék meg Kijevben amit főztek. Ha nem lett volna puccs, Krím most is Ukrajnában lenne. S normál választási viták lennének polgárháború helyett. De Kijev mindent magának akart. Dupla vagy semmi játékot játszottak, s vesztettek.

♔bаtyu♔ 2014.05.12. 10:21:27

@maxval a gondolkodó birca: Nem is lenne probléma, ha bennünket nem akarnának bevonni.

Gunboat-Diplomat 2014.05.12. 10:26:11

"A november 21-én megkezdődött tiltakozás december első felében valószínűleg érdektelenségbe fulladt volna, ha a kormány nem ad engedélyt a speciálisan kiképzett ukrán rohamrendőrség, tüntetők elleni brutális fellépésére és a pénzért alkalmazható kormányzati huligánok, az ún. tituskik bevetésére. Ennek köszönhetően egyrészt az addig legfeljebb néhány ezer főt kitevő tüntetőtömeg néhány nap leforgása alatt 800 ezerre duzzadt, újabb társadalmi csoportokat maga mellé állítva, másrészt az Európa-párti tüntetés kormányellenes Majdan-mozgalommá alakult."

Vessünk egy pillantást akkor a valóságra is:

"Egyre erősebb és erősebb a megértése annak, hogy a mesterlövészek mögött nem Janukovics, hanem valaki az új koalícióból állt."

Urmas Paet észt külügyminiszter, Kijevi látogatása után, Lady Ashtonnal, az Unió főképviselőjével folytatott, kiszivárgott telefonbeszélgetése során, melynek hitelességét az észt külügyminisztérium megerősítette.

A Nuland-Pyatt-féle másik kiszivárgott telefonbeszélgetésből az is egyértelműen kiderül, hogy az amerikai diplomácia aktív, ha nem éppen döntő szerepet játszott Janukovics ellenzékének megszervezésében, méghozzá olyan szinten, hogy az amerikai nagykövet arról tárgyalt a miniszterhelyettesével, hogy a felállítandó kormányban ki szerepeljen és ki ne. www.bbc.com/news/world-europe-26079957

Az is napvilágra került, hogy az USAID-Omidyar-Ribacsuk vonalon keresztül az ukrán ellenzéket (és ezen belül specifikusan az addigra elhalóban lévő tüntetések felélesztésére irányuló programokat Washington finanszírozta.

A suta propaganda, amit a blogposzt is sulykolni próbál, hetekkel-hónapokkal ezelőtt megbukott. Lehetséges, sőt, még valószínűtlennek sem tűnik (noha közvetlen bizonyítékok nincsenek rá), hogy a Krímre Putyin már korábban szemet vetett, de az mára teljesen nyilvánvaló, hogy az erőszakba torkolló válságot az amerikaiak kezdeményezték, fizették és szervezték.

A valós helyzet tehát a cikkben sugalltakkal (illetve explicite állítotakkal) ellentétben az, hogy az ukrán polgárháború közvetlen kiváltó oka az volt, hogy az amerikai diplomácia egy erőszakos hatalomátvételt szervezett Kijevben, azzal a céllal, hogy megbontsa a status quo-t, és Oroszország délnyugati szomszédját teljes egészében a befolyási övezetébe (hosszú távon az EU-ba és a NATO-ba vonja.

Ami a mi (nyugati) szemünnkel a dolgot igazán tragikussá teszi, az az elképesztő ostobaság, amivel a várható következményeket, és az azok kezelésére rendelkezésre álló nyugati eszközöket alulbecsülték.

Az egyetlen, amiért nem értek egyet maxval-lal, (ti. "egyék meg, amit Kijevben főztek) az az, hogy az euroatlanti szövetségi rendszer (bármennyire is alárendelt) részeiként nekünk, Magyarországnak sem érdeke sem Ukrajna tartós instabilitása, sem a további orosz térnyerés, sem pedig az a megalázó helyzet, amibe a nyugatot a saját döntéshozóinak megdöbbentő alkalmatlansága sodorta.

Gunboat-Diplomat 2014.05.12. 10:31:24

"A cikk szerzője a moszkvai Puskin Intézet ösztöndíjasa "

Jé, én meg a hasonlóan idegennyelvi képzésre és vizsgáztatásra szolgáló CELA több oklevelével rendelkezem, úgyhogy gondolom, akkor ez engem is brit vonatkozású geopolitikai megmondóemberré avat.

Ezzel az erővel odabiggyeszthették volna azt is, hogy 'a szerző magas szinten beszél oroszul'.

2014.05.12. 10:45:15

@♔bаtyu♔:

Az EU gyarmatnak, a NATO oroszellenes golyófogónak szán minket. Aztán csodálkoznak, hogy nő az euroszkeptikusok száma.

conchita wurst 2014.05.12. 10:47:37

@libbancs: 'a NATO oroszellenes golyófogónak szán minket.' Ezért lenne nekünk jó egy 'nyugatos' Ny-Ukrajna.

Egyébként Portugáliát a legnagyobb jóindulattal sem szánhatná az EU oroszellenes golyófogónak, ugye? Shit happens.

Gunboat-Diplomat 2014.05.12. 10:52:42

@conchita wurst:

"Ezért lenne nekünk jó egy 'nyugatos' Ny-Ukrajna."

Nyugat-Ukrajna most is 'nyugatos', a gond az, hogy derék amerikai barátaink nem érték be ezzel, és megpróbálták egész Ukrajnát is azzá tenni.

Az eredmény: sikerült az országot szétverni, Putyinnak pedig lehetővé tenni, hogy lenyelje a Krímet, destabilizálja a maradékot, és megalázza a nyugatot.

Gunboat-Diplomat 2014.05.12. 10:55:08

@libbancs:

"a NATO oroszellenes golyófogónak szán minket"

Legfeljebb harmadrangú leszállópályának és radarállomásnak. Golyófogónak Ukrajnát szánták, de nagyon úgy tűnik, hogy nemigen fogja meg azokat a golyókat.

randomuser1 2014.05.12. 11:40:08

ukrajna legfontosabb ismérve, h aki magáról ott asziszi, ukrán, az is orosz. oszt jónapot.

randomuser1 2014.05.12. 11:59:13

@Gunboat-Diplomat: az egy nagyon jó kis műintézmény, hihetetlen mennyiségű k.európai fruskát lehet ott behatólag tanulmányozni :)

GERI87 2014.05.12. 17:33:47

"az ötnapos háborúban elfoglalta Grúziától Abháziát és Dél-Oszétiát - kijátszva az orosz nemzetiségi kártyát."

Azt nehezen tehette volna, mivel a lakosság kb 2-3%-a orosz..inkább az "orosz állampolgárok védelmében" kártyát játszotta ki, mivel a többség lakosság orosz állampolgár.

"a Krím Köztársaság Oroszországhoz csatlakozott. Kérdés, hogy a feszültség meddig fog eszkalálódni és mennyiben veszélyezteti majd Ukrajna területi integritását."

Bibó elég jól látta a területi integritás és nemzeti identitás kapcsolatát és ennek sorsszerű tragédiáit K-európában:

"...A történelem azt a leckét adta volna fel a történeti Magyarország hívei számára, hogy észak felé próbálják megtartani a történeti országot, (hol még lojális, végig a magyar állam kebelében élő népek éltek) dél felé pedig vegyék tudomásul, hogy tőlük régtől fogva elidegenedett népekkel állanak szemben.(szerbek, horvátok, románok)
Ehelyett kialakult egy meglehetősen szűk látókörű politika, mely azt képzelte, hogy ha a különféle magyarországi nem magyar nyelvek közjogi érvényesülését kicsinyes módon megakadályozza, ezzel biztosítja a történeti Magyarország fennmaradását."

Az ukrán nacionalizmus (sovinizmus) is ezt a zsákutcát követi, követte pl nemrég.

Ukrajna, jobban mondva az ukrán nép is jobban teszi ha lemond a jelenlegi "történeti rutén államról" és beletörődik az elidegenedő orosz területek elvesztésébe, különben a bosszú, félelem, háború ördögi körforgásaként fog mozogni történelme, elvágva a fejlődés és gyarapodás reményétől is.

"Magyarországot (Ukrajnát) sorozatos belpolitikai válságok rázták meg, melyek végül is a legsötétebb reakciót juttatták uralomra (itt: nácik, soviniszták, életművészek, politikai kalandorok), másrészt az, hogy a magyar politikai szemlélet (nyugat-ukránok) egész Magyarország felosztását egyszerűen brutális erőszaknak és a győzők (oroszok) hipokrízisének tulajdonította, és nem volt képes disztingválni a leválásra érett másnyelvű területek (krím, keleti határvidék) elcsatolása és az oktalanul és igazságtalanul elszakított magyar nyelvű területek elszakítása között. Ennek következtében nem tudott elszakadni a történeti nagy Magyarország ábrándképétől (egységes nyugat-EU-USA orientált Ukrajna), és még inkább abba a lelkiállapotba került, hogy Európa neki egy súlyos igazságtalansággal adósa. Emiatt azután 1938 után felmentve érezte magát minden európai kötelezettség alól, s midőn Magyarország területi státusának a megváltoztatására lehetőség nyílott, akkor nem állott meg a magyar nyelvű területeknél, hanem abban az arányban, amint ennek lehetősége megnyílott, tovább kergette a történeti nagy Magyarország ábrándképét, egyenes úton haladva az 1944. évi katasztrófa felé."
süti beállítások módosítása